Széchenyi Terv Plusz 2026 – vedd ki belőle a részed te is!
Amit az Európai Unió Magyarországnak szánt — és amiből a vállalkozásodnak köze van
Ha az ember kimondja azt, hogy háromezer milliárd, az valahol a fejben lebeg, súlytalanul, mint egy ballonban elhangzott szó. Holott ez az összeg konkrét gépek, konkrét bővítések, konkrét munkahelyek formájában létezhet — ha valaki ért a papírmunkához. És ha valaki tudja, hogy neki is szól.
A Széchenyi Terv Plusz nem egy kormányzati szlogen. Egy keretrendszer — amelyen belül az Európai Unió által Magyarország számára allokált fejlesztési források eljutnak a kedvezményezettekhez. A kedvezményezettek között ott vannak a nagyvállalatok, az önkormányzatok, a kutatóintézetek — és ott vannak a kisvállalkozások is. Azok, amelyek tudnak róla. Azok, amelyek igénylik.
www.cegeshonlap.net
Ez a cikk azoknak szól, akik még nem igényelték.
A keretrendszer — érthetően, zsargon nélkül
A 2021–2027-es európai uniós programozási időszakban Magyarország számára több operatív program keretében érhetők el fejlesztési források. Ezek összefoglaló neve a Széchenyi Terv Plusz — amelyen belül a legfontosabb alapok a következők.
GINOP Plusz — Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz. Elsősorban vállalkozások fejlesztésére, innovációra, digitalizációra és foglalkoztatásra fókuszál. Ez az alap érinti a legtöbb kisvállalkozót közvetlenül.
DIMOP Plusz — Digitális és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program Plusz. A digitális transzformáció és az infrastruktúra-fejlesztés fő eszköze — különösen a budapesti régióban.
EFOP Plusz — Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz. Képzés, foglalkoztatás, társadalmi felzárkóztatás — ez az alap érinti a magánszemélyeket és a nonprofit szektort.
TOP Plusz — Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz. Helyi és területi fejlesztések, önkormányzati programok, helyi gazdaságfejlesztés.
RRF — Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv. Ez technikai értelemben nem az EU kohéziós politikájának része, hanem a Covid utáni helyreállítási keretrendszer — de a vállalkozások számára szintén elérhető forrásokat tartalmaz.
Kérj ingyenes tájékoztatást! Nézd meg mit adunk biztos megtérülésként!
Melyik alap melyik vállalkozásnak szól?
Ez az a kérdés, amelyre a legtöbb vállalkozó nem tudja a választ — és amelyre a válasz megtalálása önmagában megéri az energiát.
Ha a vállalkozás terméket vagy szolgáltatást fejleszt, piacra lép, vagy innovációban gondolkodik — a GINOP Plusz releváns. Ezen belül a 2.1.4-es felhívás kifejezetten a kis- és középvállalkozások innovációinak piacra vitelét finanszírozza, a 2.2-es felhíváscsalád a kutatás-fejlesztési kapacitásokat célozza.
Ha a vállalkozás digitalizálni szeretne — szoftvert, hardvert beszerezni, digitális folyamatokat kiépíteni — a DIMOP Plusz 1.2-es felhívásai a relevánsak. Ezek egy része Budapest-specifikus, más részük az ország egész területén elérhető.
Ha a vállalkozás munkatársait képezni szeretné, vagy új munkavállalókat kíván bevonni — az EFOP Plusz és egyes GINOP Plusz felhívások kínálnak lehetőséget. A képzési támogatások egy része közvetlenül a munkavállalóknak, más része a munkáltatókon keresztül érhető el.
Ha a vállalkozás helyi fejlesztési programban szeretne részt venni — a TOP Plusz keretrendszerén belül a helyi önkormányzatokkal együttműködve valósíthatók meg ilyen projektek.
Az öt legnyitottabb felhívás 2025–2026-ban
A pályázati kiírások folyamatosan változnak — nyílnak, bezárnak, módosulnak. Az alábbiakban azok a felhívások szerepelnek, amelyek az írás időpontjában aktívak vagy rövid időn belül várhatóan nyílnak, és amelyek kisvállalkozóknak a leginkább relevánsak.
GINOP Plusz-2.1.4-25 — KKV innovációk piacra vitele. Hatvan milliárd forintos keretösszeg, százmilliótól hatszázmillió forintig terjedő támogatás, kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára. Határideje 2026 tavasza — de a keret gyorsan fogy, és az első körök hamar bezárnak.
DIMOP Plusz-1.2.6/C-26 — KKV-k digitális infrastruktúra fejlesztése. A harmadik kör Budapesten 2026 júniusától várható, az ország többi részén párhuzamosan. A digitális eszközök és szoftverek beszerzésére, a digitális folyamatok kiépítésére irányuló beruházásokat finanszírozza.
GINOP Plusz-2.2.1-25 — Hazai kutatási infrastruktúrák fejlesztése. Elsősorban kutatóintézeteknek és felsőoktatási intézményeknek szól — de azon vállalkozások számára is releváns, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek, vagy ilyen intézményekkel együttműködnek.
ESF+ képzési programok. Több felhívás fut párhuzamosan a munkavállalói képzés és a vállalkozói kompetenciafejlesztés területén. Ezek egy részébe vállalkozások is bevonhatják a munkavállalóikat — adott esetben ingyenesen.
Helyi gazdaságfejlesztési programok TOP Plusz keretből. Ezek felhívásonként és régiónként változnak — de a helyi kamaránál és a vállalkozásfejlesztési irodáknál rendszeresen lehet tájékozódni az aktuális lehetőségekről.
Hogyan döntsd el mire pályázhatsz?
A döntés nem egyetlen kérdésen múlik. Néhány alapszempont mentén azonban le lehet szűkíteni a releváns lehetőségeket.
Cégméret és forma. A legtöbb felhívás a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza — a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, meghatározott árbevételi és mérlegfőösszeg-korlát alatti vállalkozásokat. Ha a vállalkozás ebbe a körbe esik, a felhívások többsége elvileg elérhető.
Tevékenységi terület. Egyes felhívások meghatározott TEÁOR-kódokhoz kötöttek — bizonyos tevékenységi körök kizártak, mások preferáltak. Ez az első szűrő, amelyet érdemes elvégezni.
Projekt jellege. Mit szeretne megvalósítani a vállalkozás? Eszközt venni, szoftvert beszerezni, munkatársat képezni, piacra lépni, terméket fejleszteni? A projekt jellegéhez lehet hozzárendelni a megfelelő felhívást — nem fordítva.
Finanszírozási kapacitás. Van-e önerő, és ha igen, mekkora? Egyes felhívásokhoz nincs szükség saját forrásra, másoknál az elszámolható költség meghatározott százalékát az igénylőnek kell biztosítania. Ez a szempont befolyásolja, melyik felhívás reális választás.
Megvalósítási kapacitás. Van-e elegendő idő, humánerőforrás és adminisztratív kapacitás a projekt megvalósításához és az elszámoláshoz? A pályázat megnyerése csak a kezdet — a megvalósítás és az elszámolás az, ahol a legtöbb energia szükséges.
Az igénylés első lépése — tíz napon belül
Az igénylés elindítása nem azzal kezdődik, hogy az ember leül és megírja a pályázatot. Azzal kezdődik, hogy megtalálja a megfelelő felhívást — és ellenőrzi a jogosultságot.
Ehhez három forrás ajánlható elsőként.
A palyazat.gov.hu portál tartalmazza az összes aktív felhívást. A keresőfelülete nem a legbarátságosabb, de az adatok hitelesek és naprakészek. A felhívások szövege itt érhető el teljes terjedelemben.
A helyi kereskedelmi és iparkamara rendszeresen szervez tájékoztatókat az aktuális pályázati lehetőségekről — és az ügyintézők általában ismerik a helyi vállalkozások számára releváns felhívásokat.
Egy forrásszervező vagy pályázatíró szakember segítsége az esetek nagy részében meggyorsítja a folyamatot és csökkenti a hibázás kockázatát — különösen akkor, ha a vállalkozás először néz szembe ezzel a rendszerrel.
Ami igazán számít
A Széchenyi Terv Plusz nem ígéret. Keret — amelyen belül konkrét összegek, konkrét feltételekkel, konkrét határidőkkel érhetők el. Aki nem nyúl utánuk, az nem azért nem kapja meg, mert nem volt rá jogosult. Hanem azért, mert nem lépett. A lépés nem bonyolult. De időt igényel, tájékozottságot igényel, és igényel valamit, amit a legtöbb vállalkozó nem engedhet meg magának bőségesen: figyelmet.
Ha ez a cikk egyetlen dolgot adott, az a tudás, hogy ezek a lehetőségek léteznek — és hogy elérni őket nem kiváltság, hanem módszer kérdése.
→ Nézd meg, melyik alap illik a te vállalkozásodhoz
Tizenöt perces ingyenes elemzés: cégméret, tevékenységi terület és fejlesztési cél alapján megmondjuk, melyik felhívás releváns, és mi a reális esély. Nem általánosságok — a te esetedre szabott válasz.
→ Foglalj konzultációt a Széchenyi Terv Plusz lehetőségek átvizsgálásához
Megbeszéljük a vállalkozásod helyzetét, a lehetséges forrásokat és a következő lépéseket. Kötelezettség nélkül — mert a döntés a tiéd.
